Új tekintélyelvűség
kutatási gyakorlat
(SZMA-K1/bd1)
2011-2012/I
hely: 6.85
idő: kedd, 10.00-11.30
oktatók: Csepeli György, Prazsák Gergő
A tekintélyelvű személyiség elmélete egyike a legismertebb, legvitatottabb és legkutatottabb szociálpszichológiai elméleteknek. A kutató szemináriumon egy 2010-es adatfelvétel (Konfliktus Monitor országos reprezentatív minta, nemzeti radikális és civil környezetvédő szervezeti minták) alapján bemutatjuk, hogy az elmélet milyen új kognitív és szociológiai távlatokat rejt magában.
A kutatószeminárium célja, hogy a hallgatók egy másodelemzés során az oktatók irányításával megismerkedjenek az empirikus társadalomkutatás folyamatával, melynek része a probléma kijelölése, a hipotézisek megfogalmazása, a változók operacionalizálása, a közvetett és közvetlen összefüggések feltárása, magyarázata és értelmezése, az elméleti és társadalmi relevanciájú következtetések megvitatása.
a félév végi jegy:
A félév végi jegy a következő részteljesítésekből adódik, melyek mindegyike egyharmad részben határozza meg a jegyet:
1. A kutatási gyakorlat óráinak látogatása kötelező. A félév végi értékelésbe beleszámít az órai részvétel és aktivitás.
2. A szemináriumhoz blog tartozik, melyen a megadott szakirodalom valamint a rendelkezésre bocsátott adatbázisok alapján, a hallgatók minden bejegyzéssel kapcsolatban két kérdést fogalmaznak meg, a következő heti óráig.
3. A félév végére a hallgatók 15.000-25.000 karakter terjedelmű tudományos esszében elemzést készítenek a kutatószeminárium témájában, melynek során a következők közül választanak:
- adatbázis(ok) egy megadott részének saját szempontú feldolgozása
- interjú készítése radikális szervezet tagjával
- internetes site-ok tartalomelemzése
kötelező irodalom:
Csepeli György, Murányi István, Prazsák Gergő 2011. Új tekintélyelvűség a mai Magyarországon – Társadalmi csoportok hierarchiájának látásviszonyai Budapest: Apeiron
adatbázisok: itt érhetők el
további irodalmak:
Menetrend:
09.13. Régi és új tekintélyelvűség
A tekintélyelvű személyiség elméletei. (Csepeli, Murányi, Prazsák 2011: 9-23)
09.20. Társadalmi beágyazottság: szocializáció
Családi háttér, gyermekkori neveltetés, politikai szocializáció, szervezeti aktivitás, az idegen élménye. (Csepeli, Murányi, Prazsák 2011: 24-32)
09.27. Társadalmi beágyazottság: társadalmi státusz
Vallási háttér, online- és offline kommunikációs státusz, társadalmi státusz. (Csepeli, Murányi, Prazsák 2011: 33-45)
10.04. Társadalom és világkép: szociális dominancia típusai
Szociális dominancia a mai magyar társadalomban, és a szervezeti mintákban. (Csepeli, Murányi, Prazsák 2011: 46-60)
10.11. Társadalom és világkép: szociális dominancia kognitív és szociológiai meghatározottságai
A csoportok közötti hierarchia támogatásának kognitív és szociológiai komponensei. (Csepeli, Murányi, Prazsák 2011: 61-77)
10.18. Nemzeti tudat: magyarként azonosulás, magyarként azonosítás, nemzeti jelképek
Inkluzív és exkluzív nemzetfelfogás, nemzeti jelképek. (Csepeli, Murányi, Prazsák 2011: 78-91)
10.25. Nemzeti tudat és történelem
Nemzeti paranoia, a magyarság sikerei és kudarcai. (Csepeli, Murányi, Prazsák 2011: 91-108)
11.01. tanítási szünet
11.08. Diszkrimináció és intolerancia
Kollektív paranoia: kisebbségekkel szembeni kirekesztő attitűd, szélsőséges poloitikai antiszemitizmus. (Csepeli, Murányi, Prazsák 2011: 109-130)
11.15. Modellépítés
A modellépítés folyamata.
11.22. A csoportok közötti hierarchia támogatásának szociológiai és kognitív meghatározottságai
A szociális dominancia orientációt meghatározó kognitív és szociodemográfiai komponensek. (Csepeli, Murányi, Prazsák 2011: 131-145)
11.29. A nemzeti radikálisok nemzeti tudta
A nemzet és nemzeti tudat a nemzeti radikálisok felfogásában. (Csepeli, Murányi, Prazsák 2011: 146-157)
12.06. Nemzeti tudat, szociális dominancia és előítéletek a nemzeti radikálisok felfogásában
Nemzeti tudat és kognitív összetevői. (Csepeli, Murányi, Prazsák 2011: 158-167)
12.13. Politikailag korrekt beszéd: a nemzeti radikalizmus fenomenológiája
Nemzeti radikálisokkal készített interjúk elemzése. (Csepeli, Murányi, Prazsák 2011: 168-202)